Klímavédelmi útmutató – Kritikai gondolkodás, fenntartható együttműködés, igazságos cselekvés

Az I-CAN projekt a tanárok ismereteit és készségeit fejleszti, hogy segítse az osztályteremben folyó munkájukat. Első lépésként töltse le a gyakorlati megközelítésű Klímavédelmi útmutatót, és ismerje meg mit értünk „kritikai gondolkodás, fenntartható együttműködés és igazságos cselekvés” alatt!

Az útmutatóból megtudhatja, hogyan lehet a fenti kérdésekkel foglalkozni az iskolában. Magabiztosságot és ötleteket meríthet belőle, hogy izgalmas, inspiráló órákat tarthasson. A projektpartnerek által összegyűjtött linkek számos releváns, naprakész forrásra mutatnak.

Ez egy interaktív útmutató, amely lehetőséget ad, hogy a felmerülő kérdéseket a saját tapasztalataihoz, iskolai környezetéhez és értékeihez igazítsa. Egy sor „Gondolkodtató feladatot” talál, melyek révén végiggondolhatja, hogyan segítheti a fiatalok kritikai gondolkodását a klímaváltozással kapcsolatban, annak érdekében, hogy képesek legyenek pozitív válaszokat adni a kihívásra.

A "Klímavédelmi útmutató" letöltése

Izgalmas gondolatok Térképszoba

Mit gondol?

Alakítsa ki a saját elképzeléseit e fontos téma tanításával kapcsolatban! Vegye figyelembe a saját iskolai környezetét, viszonyait, és gondolja végig, hogy tanárként mik a legfontosabb szempontjai, amikor a fiatalokkal dolgozik az éghajlati igazságosság témáján.

Mi az, ami változott a tanulásban és mi az, ami nem?

A 21. századra a tanulási folyamat számos eleme megváltozott, de vannak olyanok is, melyek alig változtak, vagy állandók.

Feladat (10 perc):

1. Gondolja végig a saját tanítási gyakorlatát, tanári vagy akár diákkori tapasztalatait!
2. Foglalja táblázatba, Ön szerint melyek a legjelentősebb változások az oktatásban, és melyek az állandó elemek!
3. Hasonlítsa össze az Ön által leírtakat a mi listánkkal (következő lap)! Mi az, amivel egyetért, és mi az, amit vitat, vagy kiegészítene?

A “Mit gondolsz” jegyzet letöltése (szerkeszthető)

Az “Ahogy mi látjuk” letöltése (PDF)

A tanári identitás társadalmi változás előidézése

Az I-CAN projektben résztvevő tanároknak érdemes lehet egy pillanatra elgondolkodni a saját tanár identitásukról, és hogy az hogyan egyeztethető össze a klímaváltozás oktatásával. Gondolja végig, hogy milyen motiváció hatására lett tanár, és miért viszi továbbra is ezt a szerepet.

Feladat (10 perc):
1. Mi a három legfőbb érték, amely megalapozza a munkáját tanárként?
2. A [fenntarthatósággal kapcsolatos] munkája mennyire tükrözi az Ön értékeit és elképzeléseit?

Most röviden írja le, milyennek tartja a saját tanári identitását!

A “Néhány gondolat” jegyzet letöltése (szerkeszthető)

Mit jelent adaptív tanárnak lenni?

Semmi nem utal arra, hogy a világ változásának üteme lassulna. Lehetnek eltérő stratégiáink, hogy hogyan reagálunk a változásra, de az alkalmazkodási képesség a magánéletben és a munkánk során is elengedhetetlen.

Feladat (10 perc):
1. Közvetlenül az alábbi jellemzők listájának elolvasása után (bátran egészítse ki, ha szükséges), írja le, Ön szerint milyen kihívásokkal jár adaptív tanárnak lenni!
2. Gondoljon egy esetre, amikor különösen jól sikerült az alkalmazkodás!
3. Hol lát további lehetőséget/hol tud teret adni az adaptív szemlélet érvényesítésére a munkájában?

A helyzethez alkalmazkodó, adaptív tanárt az alábbi tulajdonságok jellemzik:

● Mer hibázni
● A változást kihívásnak tekinti
● Nem fél a tanulói sikerétől
● Mer kérdezni a kollégáktól
● Együtt tanul új dolgokat a tanulóival
● Nem akar tökéletes lenni
● Nem szégyelli, ha valamit nem tud
● Hagyja, hogy a tanulók egymást tanítsák
● Foglalkozik azokkal a dolgokkal, amik a tanulókat aktuálisan érdeklik

Mit értünk klímaválság alatt?

A klímaválság komoly kérdéseket vet fel egyrészt azzal kapcsolatban, hogy mi magunk mennyire értjük a kérdést, másrészt, hogy hogyan segítsük a fiatalokat egy ilyen összetett probléma kritikai feldolgozásában.

Feladat (10 perc):
1. Válasszon ki a fent felsorolt problémák közül egyet (pl. éghajlati igazságosság) vagy nézze meg az alábbi videók egyikét, amelyik a leginkább releváns / érdekes az Ön számára!
2. Írja le a gondolatait a választott bekezdésről vagy videóról. pl.:
Mik az első benyomásai?
Van, ami zavaros / nem világos?
Milyen érzések kavarognak Önben?
3. Gondolja végig, milyen nehézségeket illetve lehetőségeket rejt a választott téma, ha azt a gyerekekkel szeretné feldolgozni!

Kapcsolódó videók

Kérjük, válasszon a “Térképszoba” video-listájából!

Biztonságos kikötők a kritikai gondolkodáshoz a klímaválságról

A párbeszédhez szükséges biztonságos terek létrehozása érdekében először érdemes kialakítani az iskola viszonyát a klímaválság kérdéséhez. Hangsúlyozni kell, hogy a diákok számára milyen előnyökkel jár a folyamat, valamint végi kell gondolni, hogy a tanítási gyakorlatban milyen lépésekre van szükség.

Feladat (20 perc):

A) Először gondolja végig, honnan kell elindítani a projektet

● Gondolja végig, milyen előnyöket remél a diákjai számára a projekttől! Írja le a három legfontosabbat! Meg tudja ezeket osztani az iskola vezetésével tömören és pozitív módon?

● Milyen keretben fogja megvalósítani a projektet? pl.: A szaktantárgya keretei között, vagy egy tágabb iskolai keretben, ami a klímaváltozásra fókuszál?

● Hogyan tervezi megvalósítani a klímával kapcsolatos akciókat?

B) A tervezés során gondolja végig a különböző lehetséges iskolai válaszokat a projektre, valamint, hogy hogyan vonhatók be további támogatók pl:

● Diákok, diáktanács (ha van)

● Iskolavezetés

● Egyéb iskolai személyzet, pl. büfé, menza, beszerzés, karbantartás

● Szülők és az iskola támogatói

● Parents and the wider community supportive of the school

Kapcsolódó anyagok:

A “Klímavédelmi napló” letöltése (szerkeszthető)

Klímabarát cselekvés és klímabarát iskolák

Gondoljon a projekt eredményeire, és képzelje el az iskoláját 5 vagy 10 év múlva! Milyen változást szeretne látni az iskola, a fiatalok és a tágabb iskolai közösség vonatkozásában?

Feladat (10 perc):

Képzelje el, hogy egy újság két év múlva pozitív cikket közöl a projekt iskolai hatásairól! Mit szeretne olvasni a cikkben:

● a fiatalok akcióival és kijelentéseivel kapcsolatban?

● az akciók hatásával és az éghajlatváltozás iskolai megjelenésével kapcsolatban?

● az országban zajló közös akciók szélesebb körű hatásával kapcsolatban?

Háttér:

Jamboard a feladathoz

Tény vagy csak mese?

Ez az feladat használható tanár-továbbképzésen vagy akár a diákokkal. Segít felvezetni az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket.

Feladat (15 perc):

Válasszon néhány cikket különböző forrásokból! Merítsen a hozzáférési köréből, pl:

szaktárgyi egyesületek cikkei és konferencia-kiadványok
hírműsorok, TV műsorok közösségi média
civil szervezetek kampányai, kiadványai
blogok

Használhatja a kiadványunkban található belinkelt forrásokat is.

Olvassák el a cikket, és az alábbi táblázat segítségével értékeljék, hogy az állítások tényszerűen, ellenőrizhető véleményként vagy megalapozatlanul szerepelnek-e. Ezt csoportmunkával is feldolgozható az osztályban.

Tény és vélemény a médiában:

Tényeken alapuló tájékoztatás

● objektív, tárgyilagos

● hiteles, ellenőrizhető

● világos

● nem felismerhető a szerző nézőpontja

Tájékozott és megalapozott vélemény

● személyes nézőponton, véleményen, ítéleten alapul

● a tényeket saját értelmezése keretében mutatja be

● érvekkel, példákkal, bizonyítékokkal alátámasztott

● értelmezésekre, vitára nyitott

● nem mindig ellenőrizhető

Nem megalapozott vélemény

● nincs tényekkel, bizonyítékokkal alátámasztva, vagy ezek nem lényegesek az üzenet szempontjából

● feltételezések, spekulációk, pletyka

● félrevezetheti a befogadókat

● nagyon szubjektív

● soha nem ellenőrizhető, igazolható

Térképszoba

Bővítse a tantermi eszközeit: fedezze fel, milyen eszközöket használnak a tanárok a projektben résztvevő országokban, Magyarországon, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban! A projekt térképszobájában számos gyakorlati ötletet, játékokat és egy linket talál, hogy saját osztálytermi klímakonferenciát rendezhessen a diákokkal.